TABS rendszerek Magyarországon: innováció a hűtés-fűtés határán
A fenntartható épületgépészet egyik legígéretesebb megoldása a TABS, vagyis a hőaktív épületszerkezet, amely egyesíti az építészeti tömegtároló képességet a modern gépészeti rendszerek hatékonyságával. A TABS olyan beton szerkezeteket (pl. födémeket, falakat) használ a hűtés és fűtés közvetítésére, amelyeken belül víz kering. A rendszer lassan reagál a hőmérsékletváltozásokra a jelentős termikus tehetetlenségének köszönhetően, cserébe viszont kiemelkedően energiahatékony, ami ideálissá teszi alacsony hőmérséklet-különbségű fűtési és passzív hűtési célokra.
Hazai példák: irodaházaktól a középületekig
1. CEU (Közép-európai Egyetem) új campus, Budapest
A városközpontban emelkedik, a Foster + Partners nemzetközi hírű építészei és a CEU Építésziroda szakértelmének közös alkotásaként. A projekt során a passzív és aktív hőkomfortot ötvözve TABS rendszert is beépítettek, amely hozzájárult ahhoz, hogy az épület elnyerje a LEED Gold minősítést. A rendszer a födémeken keresztül biztosítja a hűtést és a fűtést, miközben láthatatlan marad – így maximális szabadságot ad az enteriőr kialakításában.
2. Advance Tower irodaház, Budapest
A Futureal által fejlesztett Advance Tower irodaház szintén alkalmazza a TABS rendszert, kiegészítve geotermikus hőszivattyúkkal. Az energiatudatos tervezés célja a BREEAM „Very Good” minősítés volt, amit sikeresen elértek. A hőaktív födémek különösen hatékonynak bizonyultak a nyári túlmelegedés megelőzésében, miközben minimális gépészeti zajjal és alacsony üzemeltetési költséggel járnak.
3. Nemzeti Közszolgálati Egyetem (Ludovika Campus)
Bár nem minden épületnél nyilvános a rendszer részletezése, egyes új építésű részeknél, például a kollégiumoknál és oktatási blokkoknál is alkalmaztak modern, alacsony energiájú rendszereket. Itt a TABS rendszer előnye, hogy egyenletes hőérzetet biztosít még nagy légterű közösségi terekben is.
Tervezési és kivitelezési szempontok
A TABS-rendszerek tervezése során az egyik legnagyobb kihívás a rendszer tehetetlenségének pontos modellezése. A hőreakció ugyanis lassú: a szerkezetek felmelegedése és lehűlése időigényes, így a túl gyors változásokra nem reagál jól. Emiatt elengedhetetlen a pontos energetikai szimuláció és a használati szokások alapos ismerete.
A szerkezet integritásának megőrzése érdekében elengedhetetlen a csövek szakszerű és pontos beépítése. A kivitelezőnek ügyelnie kell arra, hogy a csőhálózat ne sérüljön, valamint az utólagos fúrások során ne essen kár bennük. A betonozásnál a hőleadó kapacitást is befolyásolja a csőrétegek elhelyezkedése, így ez külön figyelmet igényel.
Kihívások és jövőbeli kilátások
A TABS-rendszerek fő kihívása továbbra is a szabályozhatóság. A rendszer lassú reakcióideje miatt nem alkalmas hirtelen hőigényváltozások kezelésére. Emiatt jellemzően kombinálják fan-coil vagy más gyorsabb rendszerekkel. Ugyanakkor a TABS ideális választás az energiatudatos, alacsony üzemeltetési költségű épületekhez, különösen ha megújuló energiaforrásokkal kombinálják.
A jövőben várható, hogy a TABS rendszerek digitalizációja – például prediktív vezérléssel és mesterséges intelligenciával támogatott irányítással – tovább javítja majd a hatékonyságot és a hőkomfortot.
Interjúrészlet: Dr. Farkas Zsolt, épületgépész mérnök
„A TABS-rendszerek jövője szerintem egyértelműen a hibrid megoldásokban rejlik. Nagyon sokat számít a használói profil. Egy oktatási intézmény vagy irodaház ideális terep, de például kiskereskedelmi terekben kevésbé praktikus. Az energetikai előnyei azonban vitathatatlanok – különösen, ha az épületnél eleve alacsony hőmérsékletű rendszerekben gondolkodunk, például geotermikus energiát használva.”
