Beton és a hőszivattyúk rejtett szimbiózisa: Geotermikus energia a lábad alatt?
Amikor a betonra gondolunk, általában masszív falak, járdák vagy épp vasbeton szerkezetek képe villan be. De mi lenne, ha azt mondanánk, hogy ez a jól ismert anyag nemcsak tart, hanem fűt és hűt is? A modern zöld építészet egyik leglenyűgözőbb ága a beton szívének mélyéről áradó geotermikus energia ölelésében születik újjá. A kulcsszó itt a TABS, azaz Thermally Active Building Structures — magyarul termikusan aktív épületszerkezetek.
A rendszer lényege, hogy a beton födémekbe vagy alaplemezekbe csőrendszert integrálnak, amelyben víz vagy fagyálló keverék kering. Ez a speciális folyadék a föld mélyéről érkező, állandó hőmérsékletet hasznosítja: télen kellemes meleget biztosít, nyáron pedig hűsítő érzetet nyújt. A keringetést pedig hőszivattyú biztosítja, amely képes kis energiafelhasználással a kívánt irányba mozgatni a hőt. Mivel a beton jó hőtároló képességgel rendelkezik, képes napközben is stabil hőmérsékletet fenntartani, még akkor is, ha a külső időjárás épp szélsőséges.
A technológia előnyei meggyőzőek. Egyrészt csökkenti az energiafogyasztást, hiszen a geotermikus hő szinte korlátlanul rendelkezésre áll, és nem függ az időjárástól, mint például a napelemek. Másrészt esztétikailag is kedvező: kevesebb radiátor, légkondicionáló beltéri egység, helyette rejtett, csőrendszeren alapuló klímaérzet. A TABS rendszerek további előnye, hogy mérséklik a városokban tapasztalható hősziget-hatást, mivel a betonszerkezet nem csupán tárolja, hanem energiaként hasznosítja a környezetéből származó hőenergiát.
Nemzetközi szinten már bizonyított tény, hogy ez a megoldás hatékonyan működik, számos megvalósult projekt támasztja ezt alá. Svájcban például több irodaépület is TABS-alapú fűtési-hűtési rendszert használ, míg hazánkban a passzívházaknál és néhány új irodafejlesztésnél kezd teret hódítani. A kivitelezés során természetesen körültekintő tervezés szükséges: a csőrendszert a betonozás előtt kell precízen elhelyezni, ami némi többletköltséget és szakértelmet igényel. A rendszer ára ugyan magasabb lehet, mint egy hagyományos kazános-fan-coilos megoldás, viszont a megtérülés 7-10 év alatt bekövetkezhet az alacsonyabb üzemeltetési költségek miatt.
Hazánkban is akadnak már olyan pozitív példák, amelyek bizonyítják ennek az újszerű technológiának a hatékonyságát. Az újbudai Etele Plaza bevásárlóközpontnál alkalmaztak geotermikus alapú hőszivattyús rendszert, amely részben a beton szerkezetek hőtároló képességére épül. Az épület több száz geotermikus szondával kapcsolódik a földhöz, és a beton födémekbe integrált csőhálózat segítségével oldják meg a belső terek fűtését és hűtését. Az eredmény: jelentősen alacsonyabb energiafogyasztás, stabil hőkomfort a látogatók számára, és kevesebb látható gépészeti elem az épület belső tereiben. Ez a projekt jól mutatja, hogy hazánkban is elindult az a trend, amely a beton passzív teherhordó szerepét aktív energiatárolóvá alakítja.
A trend tehát egyértelmű: a beton immár nem csupán teherhordó anyag, hanem az energiahatékony, fenntartható építészet aktív résztvevője. A jövő városainak alapjai szó szerint a lábunk alatt rejlenek — és most már nem csak tartanak, hanem szolgálnak is: meleggel, hűvössel és környezettudatos technológiával.
